Személyi adatok

 

Családnév:	SZILÁGYI
Keresztnév:	FERENC
Születési hely és idő:	Budapest, 1954. január 04.
Szakterület:	Hidrobiológia, Víz Keretirányelv, vízminőség-szabályozás, vízgyűjtő gazdálkodás, ökológia és mérnökökológia
Jelenlegi beosztás:	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. egyetemi docens, Telefon: (1) 463-1535, (1) 463-1530 Fax: (1) 463-3753 E-mail: szilagyi@vkkt.bme.hu   ÖkoTech Környezetgazdálkodási Tanácsadó Kft, 1098 Budapest, Kosárka sétány 8. Ügyvezető Telefon/fax: +36 1 280-3612 E-mail: okotech@netquick.hu             szilagyif@szilagyif.hu
Szakmai testületi tagság:	Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség (MASZESZ)

 

Üdvözlöm Önöket!

Szilágyi Ferenc vagyok, hidrobiológus egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén. E munka mellett résztulajdonosa és ügyvezetője vagyok a budapesti székhelyű ÖkoTech Környezetgazdálkodási Tanácsadó Kft-nek.

Oktatás

 

Ökológia

Tematika

Jegyzet

Előadás fóliák

Felkészítést segítő kérdések

Zárthelyi eredmények

Hidrobiológia

Tematika

Jegyzet

Előadás fóliák

Felkészítést segítő kérdések

Zárthelyi eredmények

 

Mérnökökológia

Tematika

Jegyzet

Előadás fóliák

Felkészítést segítő kérdések

        Zárthelyi eredmények

 

További letöltések: ftp://szilagyif@uw.hu

Felhasználónév: szilagyif

Jelszó: hallgato

Képesítések

3. Kitüntetések

• Kvassay Jenő Közalapítvány "A tudományért" Díj (2002)

Szakterület

 

Speciális szakismeret

Dr. Szilágyi Ferencnek 26 éves tapasztalata van a tavak és tározók vízminőség-szabályozásában. Mintegy 120 különböző projektben volt témavezető, illetve működött közre résztvevőként, melyek főként a következő témakörökbe tartoztak:

• A Víz Keretirányelv hazai bevezetése
• Eutrofizáció szabályozása,
• Vízminőség-védelmi hatástanulmányok,
• Tavak, folyók és tározók rehabilitációja és vízminőség-szabályozása,
• Vízgyűjtő gazdálkodás,
• Távérzékeléses vízminőségi monitoring,
• Új technológiák kidolgozása a szennyvíz- és ivóvíztisztításban,
• Új analitikai módszerek kidolgozása,
• A felmelegedés vízminőségi hatásvizsgálata,
• Veszélyes hulladék lerakó telep környezeti állapot felmérése,
• Természetes szennyvíztisztítási módszerek alkalmazása,
• Földhasználat és földfedettség vizsgálata űrfelvételekkel,
• Hidrometeorológiai tényezők hatásának vizsgálata sekély tavak vízminőségére.

Dr. Szilágyi Ferencnek kiterjedt projektvezetői gyakorlatot szerzett. A számos projekt vezetésén kívül ő volt több évig a kis-balatoni kutatások szakmai irányítója és az eredmények szintetizálója. Elkészítette a velence-tavi 35 éves kutatás szintetizáló értékelését. Számos, a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos projektet vezetett. Több nemzetközi projekt kidolgozásában is vett részt. Szakértőként dolgozott egyebek között az UN FAO-nak, a Világbanknak, a IIASA-nak, a Massachusetts Institute of Technology-nak, a rosztovi Hidrokémiai Intézetnek.

Kutatóként részt vett, illetve részt vesz több OTKA téma kidolgozásában, melyek a természetes szennyvíztisztítással, határfelületek anyagforgalmi folyamataival kapcsolatosak. Közreműködő kutatóként részt vesz a Szigetközben a Duna elterelése kapcsán bekövetkezett földhasználati és -fedettségi változások vizsgálatában a távérzékelés módszereivel közös amerikai-magyar kutatási program keretében.

Dr. Szilágyi Ferenc töb egyetemi doktori cím és PhD fokozat megszerzésében működött közre témavezetőként. Mintegy 20 diplomaterv illetőleg 10 tudományos diákköri dolgozat témavezetője volt. TDK-zó hallgatói között számosan értek el első helyezést a BME TDK konferenciáján, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, Két TDK-zó hallgatóját "Pro Scientia" díjjal jutalmazták. Több TDK-zó hallgatója külföldi diákköri konferenciákon ért el első helyezést. Részt vesz a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén folyó oktatási feladatok megoldásában. Oktatási területe az ökológia, a vízkémia és vízbiológia, továbbá a vmérnökökológia.

Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt előadással. Több mint 40 publikáció és mintegy 120 témabeszámoló szerzője vagy társszerzője. Részt vett két néhány hónapos külföldi gyakorlaton Kanadában és Hollandiában.

Nyelvtudás:

Angol: középfokú nyelvvizsga

Orosz: alapfokú nyelvvizsga

Egyéb ismeretek:

Számítógépes szövegszerkesztés és táblázatkezelés: Word, Word Perfect, Quattro Pro for Windows

 

Szakmai önéletrajz

 

Időszak	1997 májusától napjainkig
Hely	Budapest
Cég	Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Beosztás	Egyetemi docens
Szakmai munka	Részt vesz a tanszéken folyó oktatásban, szakterülete a vízkémia, vízbiológia, ökológia és mérnökökológia. A tanszéken folyó kutatási témák közül a Duna medence környezetvédelmi anyagmérlegével kapcsolatos nemzetközi (PHARE) projekt kidolgozásában működött közre. Világbankos szakértőként a Rio de Janeiro melletti Guanabara-öböl eutrofizációjának szabályozásával kapcsolatos nemzetközi projektben dolgozott: A fitoplankton tápanyag limitáltságára vonatkozó helyszíni munka is része volt ennek a projektnek. A Tisza II. Hőerőmű és a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggő előzetes hatástanulmány szakértői véleményezésében működött közre. Az elmúlt években több, a Víz Keretirányelv hazai bevezetését célzó projektek témavezetője volt.

 

Időszak	1990-től napjainkig
Hely	Budapest
Cég	ÖkoTech Környezetgazdálkodási Tanácsadó és Szolgáltató Kft
Beosztás	ügyvezető igazgató
Szakmai munka	Vezetőként részt vett számos projekt kidolgozásában (a tatai Öreg-tó, a Gébárti-tározó, a Kis-Balaton védőrendszer, a Balaton, a Velencei-tó vízminőség-szabályozása). Projekt vezetést végzett a KDT VIZIG részére a Kis-Balaton Keszthelyi-öböl vízminőségére gyakorolt hatásvizsgálatával, a balatoni rétegkotrás hatásával, valamint a Balaton kékalgásodásának vizsgálatával kapcsolatban. Szakértőként elvégezte a természetes szennyvíztisztító rendszerek hazai elterjesztésének lehetőségeivel foglalkozó elemzéseket. Irányította a szügyi szennyvíztisztító telep próbaüzemét és végezte a telep üzemeltetését. Közreműködött a vízügyi szabályozó rendszer átalakításával, az éghajlat változás vízminőségi hatásaival kapcsolatos nemzetközi projektek kidolgozásában. Szakértőként részt vesz a Kis-Balaton védő- rendszer II. üteme szakmai felülvizsgálatában. Elkészítette a velencei-tavi kutatások 35 éves összefoglalóját. Több tudományos diákköri munka, diploma dolgozat és szakmérnöki diploma témavezetője volt.

 

Időszak	1992-1994
Hely	Budapest
Cég	VITUKI Consult Rt
Beosztás	tudományos főmunkatárs
Szakmai munka	Témavezetőként részt vett a Duna szigetközi szakaszán végzett biológiai anyagforgalmi vizsgálatokban, a globális felmelegedés vízminőségi hatásainak kutatásában, és a szügyi gyökérzónás szennyvíztisztító beüzemelésében. Mint vízminőség védelmi szakértőt bevonták két PHARE projekt megvalósításába, nevezetesen a Dráva Vízgyujtő Program, és a garéi borgyári veszélyes hulladéklerakó állapotfelmérésébe.

 

Időszak	1990-1992
Hely	Budapest
Cég	Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízminőség-védelmi Intézete
Beosztás	tudományos főmunkatárs
Szakmai munka	Projekt vezetőként felelős volt a Balatonon 1985. és 1990. között végzett valamennyi kutatás eredményeinek szintetizálásában, valamint az eutrofizálódással összefüggő algaélettani kísérletek végzésében. A hidrobiológiai alprojekt vezetőjeként részt vett a szigetközi dunai kutatásokban. UN FAO szakértőként bevonták a Brasilia város ivóvízellátásával kapcsolatos nemzetközi projekt munkálataiba.

 

Időszak	1988-1990
Hely	Budapest
Cég	Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízminőség-védelmi Intézete
Beosztás	tudományos munkatárs, a Biológiai Anyagforgalmi Csoport vezetője
Szakmai munka	Az eutrofizáció szabályozásával, a Balaton hidrológiai vizsgálatával, a Velencei-tóban végzett műszaki beavatkozások vízminőségi hatás vizsgálatával kapcsolatos projekteket vezetett. Ezeken kívül több más projekt kivitelezésében is részt vett, mint például a Duna program, vízminőségi távérzékelés, stb.

 

Időszak	1985-1988
Hely	Budapest
Cég	Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízminőség-védelmi Intézete
Beosztás	tudományos munkatárs, a Hidrobiológiai Osztály helyettes vezetője
Szakmai munka	Projekt vezetőként szakmailag irányította a Kis-Balatonon folyó kutatást, és felelőse volt az eredmények szintetizálásának. Részt vett több, szennyvíz- és vízkezeléssel foglalkozó új eljárás kidolgozásában

 

Időszak	1979-1985
Hely	Budapest
Cég	Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízminőség-védelmi Intézete
Beosztás	tudományos segédmunkatárs (1979-1982), tudományos munkatárs (1982-1985
Szakmai munka	Témavezetőként részt vett több, a Balatonnal, a Kiskörei-tározóval és a Velencei-tóval kapcsolatos téma kidolgozásában. Részt vett a IIASA által irányított Shallow Lakes Eutrophication Program kidolgozásában, valamint az összekapcsolt hidrodinamikai és vízminőségi modellek fejlesztésével összefüggő MTA/VITUKI/MIT együttműködésben

 

Referencia munkák

1. Az eutrofizáció szabályozása

2. Vízgyűjtő management

3. Távérzékelési alkalmazások

4. Vízkezelési technológiák

5. Szűrőmező management

6. Éghajlat változás

7. Környezeti hatásvizsgálatok

8. Víz Keretirányelv

 

1. Az eutrofizáció szabályozása

A balatongyöröki kísérleti kotrás vizsgálata (Tóth Lászlóval), VITUKI, 1980 - p: 64, t: 14.

A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a balatongyöröki kísérleti mélykotrásnak az adott terület, és tágabb értelemben a Balaton keszthelyi térsége vízminőségére milyen mértékű hatása van. A kétheti gyakorisággal jun. 12 és okt. 21 között öt mintaterületen végzett víz-, üledék- és pórusvíz vizsgálatok eredményei alapján következtetéseket vontak le a kotrás vízminőségi hatását illetően. Javaslatokat tettek a kotrás hatásának új vizsgálati módszereire vonatkozóan.

A Keszthelyi-medence térségében a kotrás hatására történő vízminőség alakulás feltárása (Tóth Lászlóval), VITUKI, 1982 - p: 18, t:6, á: 2.; 1983 - p: 13, t: 5.

A Balaton Keszthelyi-térségében 1979-ben végzett kísérleti mélykotrás területén víz-, pórusvíz- és üledékkémiai mérések végzése. A kotrási gödörben felhalmozódó szervesanyag lebomlása során felszabaduló növényi tápanyagok mennyiségének mérése és annak összehasonlítása a nem kotort területével. A kotrás tavi élővilágra gyakorolt hatásának becslése. A különböző kotrási módszerek (iszapcsapda kotrás, lépcsőzetes kotrás és rétegkotrás vízminőség javító hatékonyságának összehasonlítása.

Balaton kutatási tervfeladatok (Tóth Lászlóval, Somlyódy Lászlóval és Gelencsér Péterrel), VITUKI, 1982 - p: 45, á: 38, t: 26.

A Balaton fokozódó tápanyagterhelése gyorsítja a tó eutrofizációját, ezáltal a jó vízminőségben megtestesülő erőforrás lassan kimerül. A témabeszámoló elemzi a tó eutrofizálódásának okait, megnyilvánulási formáit (vízkémiai, fitoplankton, zooplankton szerkezet és biomassza változások), a parti zóna, valamint az üledék szerepét az eutrofizálódás folyamatában. Ilyen szempontú anyaggyűjtés révén lehetővé vált a szükséges beavatkozások rendszerelméleten alapuló leírása matematikai modellekkel. Ez tartalmazza a beavatkozási variánsok technikai, technológiai, gazdasági és jogi szabályozási elveit is.

A Balaton regionális környezetvédelmi kutatása (Dobolyi Elemérrel, Réczey Gusztávval, Horváth Lászlóval és Jolánkai Gézával), VITUKI, 1983 - p: 146, t: 25, térk.: 2.

A víz és üledék kölcsönhatásának biológiai és kémiai vizsgálata a Balatonban (Gelencsér Péterrel), VITUKI, 1982 - p: 86, á: 24, t: 45.

Irodalmi adatok és 1981. évi mérések eredményei alapján összefoglalták a víz és az üledék közötti kölcsönhatásra vonatkozó ismereteket általában, és a Balaton esetében konkrétan. Megállapították, hogy a foszfor felszabadulási folyamatok közül a Balatonban a deszorpció a leghatásosabb. Vizsgálták a nitrogén biológiai felvételének és a denitrifikációnak a mennyiségi viszonyait. Az üledék-víz határfelület anyagátadási folyamatainak helyszíni vizsgálatára eszközt fejlesztettek ki, és a helyszínen a folyamatok mérésére inkubációs kísérleteket végeztek.

A parti zóna szerepe a Balaton tápanyag forgalmában (Tóth Lászlóval), VITUKI, 1982 - p: 75, á:2, t: 26.

Irodalmi és saját mérési adatok alapján összefoglalták sekély tavak parti zónájának szerepét a tavi vízminőség alakításában és a partról érkező diffúz szennyeződés csökkentésében.

Az a-klorofill és a feopigmentek szerepe a Balaton eutrofizálódásának jellemzésében. - Egyetemi doktori dolgozat, pp.110.

A dolgozat áttekinti a trofitás mérési módszereit, a Balaton eutrofizálódását a 80-as évek elejéig, a klorofill mérési módszereit. Összehasonlítja a jelenleg használatos kéthullámhossz módszerrel történő klorofill mérést a feopigmentek zavaró hatását kiküszöbölő savazásos módszerrel, valamint ez utóbbi módszert ajánlja gyakorlati használatra. Jellemzi a Balaton vizének és üledékének klorofill és feopigment viszonyait.

A Velencei-tó üledékének kémiai vizsgálata, VITUKI, 1984 - p: 26, á: 15, t: 13.

A téma kidolgozása során a Velencei-tó 30 mintavételi helyéről származó üledékminta feldolgozására került sor kb. 30 üledékminőségi jellemzőre. A munka célja a tó kotort és nem kotort területeinek üledékminőségi összehasonlítása révén a tavon végzett nagy volumenű kotrás hatékonyságának elemzése volt. A kutatás eredménye felhasználható volt a további műszaki beavatkozások megalapozásához.

A víz és üledék kölcsönhatásának biológiai és kémiai vizsgálata a Balatonban (Gelencsér Péterrel), VITUKI, 1984 - 26 p: á: 5, t: 9. ; 1985 - p: 28, t: 6.

A Balaton északi parti nádasaiba ömlő vízfolyások terhelő hatásának pontosítása, VITUKI, 1985 - p: 23, á: 2, t: 7.

A vízminőség-szabályozás eszközeinek korszerűsítése (Somlyódy Lászlóval, Bakonyi Péterrel, Gáspár Csabával, László Ferenccel, Liebe Pállal, Nováky Bélával és Simonffy Zoltánnal), VITUKI, 1991.

1./ Felszín alatti vizeink minősége: a hidrológia, hidraulika, hidrogeológia, vízkémia, hidrobiológia integrálása - A felszín alatti vizekben történő szennyeződésterjedést leíró hazai és külföldi szivárgáshidraulikai-, transzport- és vízminőségi modellek és szoftverek feltárása, osztályozása, minősítése; a kapcsolódó terepi- és laborkísérletek áttekintése a modellezés adatigényéhez kapcsolódva; a felszín alatti vizeket ért hazai és külföldi szennyezési eseményekkel kapcsolatos feltárások tapasztalatainak felhasználása; javaslattétel ezeknek a hazai gyakorlatba történő bevezetésére és a szükséges fejlesztési munkára (Liebe Pál, Gáspár Csaba, László Ferenc, Simonffy Zoltán) 2./ Vízminőségi szoftverek fejlesztése felszíni befogadók esetére - Folyók és tavak vízminőségi modellezése a VITUKI-ban már korábban kifejlesztett egy- és kétdimenziós áramlási és transzportmodellekre alapozva, az oxigén-, a foszfor-, és a nitrogénháztartás elemeire vonatkoztatva (Bakonyi Péter) 3./ Algaélettani és anyagforgalmi kutatások - Alga törzsgyűjtemény kialakítása, fenntartása és fejlesztése hazai vizeinkben élő alga és cianobaktérium fajokból, beleértve a toxintermelő fajokat is; egyes cianobaktérium törzsek szaporodásának vizsgálata különböző környezeti feltételek között; a cianobakteriális toxintermelés regulációs mechanizmusának tanulmányozása (Szilágyi Ferenc) 4./ A globális felmelegedés hatása a felszíni vizek hidrológiai viszonyaira és minőségére - Az éghajlatváltozás vízhőmérsékletre és lefolyásra gyakorolt hatásának becslése, a lehetséges éghajlatváltozásoknak a vízfolyások oxigénháztartása szempontjából általában kritikus augusztusi lefolyásra gyakorolt hatásának becslésére alkalmas eljárás kidolgozása és alkalmazása elsősorban azzal a céllal, hogy a probléma súlyát értékelni lehessen és megalapozható legyen a további teendők köre; a globális felmelegedés lehetséges vízminőségi hatásainak elemzése, ezen belül a CO2 koncentráció-növekedés és a kemény vizű tavak szervetlenszén rendszerének egyensúlyi viszonyai közötti összefüggések részletes feltárása (Nováky Béla, Szilágyi Ferenc)

A balatoni kutatások szintézise (1985-1990), VITUKI, p: 105.

A közelítően 600 km² felületű Balatonon és 5775 km²-es vízgyűjtőjén az ötéves periódusban jelentős kutatási tevékenység folyt, melynek célja a tó vízminőségének védelme, vízgazdálkodásának javítása és természeti értékeinek megőrzése volt. A munka célja a tavon és vízgyűjtőjén a vizsgált periódusban végzett kutatások eredményeinek szintetizáló értékelése volt. Az összefoglaló kiterjedt 13 magyarországi intézményben művelt több mint 130 kutatási projekt és 150 elkészült publikáció szintézisére. Az összefoglaló eredményeképpen meghatározták a jövőbeni kutatások fő irányait.

A Gébárti-tó vízminőség-szabályozása (Gorzó Györggyel és Somlyódy Lászlóval), ÖkoTech Kft, 1993 - p: 75, á: 2, t: 29.

A Zalaegerszeg város jóléti tározójaként működő 30 ha-os planktonikusan eutrofizálódott Gébárti-tó vízminőség-szabályozására akcióprogramot dolgoztak ki. Ennek keretében felmérték a tó és vízgyűjtője múltbeli és jelenlegi környezeti állapotát. Részletes mérési programot hajtottak végre a tavon és a befolyókon a hiányzó információk pótlására. A mérési program havi gyakorisággal vízkémiai, fito- és zooplankton, valamint üledékkémiai vizsgálatokat foglalt magában. Meghatározták a tóban elérni kívánt vízminőségi célállapotot. Felmérték a vízminőség javítására a tó esetében szóba jöhető intézkedések körét. Alternatív beavatkozási stratégiákat dolgoztak ki, és elemezték az egyes változatokat költség és hatékonyság szempontjából. Kiválasztották a legmegfelelőbb beavatkozási stratégiát, meghatározták az elvégzendő beavatkozások sorrendiségét és időbeni ütemezését.

Megbízó: ÖKO Rt, Budapest.

A Kis-Balaton védőrendszer C, N és P forgalmának vizsgálata - ÖkoTech Kft, 1993, 1994

A Kis-Balaton Hídvégi- és Fenéki-taván elvégzett anyagforgalmi vizsgálatok eredményeit mutatja be a KDT VIZIG mérései alapján. Mennyiségi becslést tesz a szénforgalom (primer produkció, bakteriális produkció, metán és szén-dioxid képződés), a nitrogénforgalom (nitrifikáció, denitrifikáció, nitrogénkötés, nitrogénfelvétel) és a kénforgalom (szulfid képződés) és a foszfor forgalom (P felvétel, adszorpció) főbb folyamataiban áramló anyag mennyiségekre, és azokat összehasonlítja a külső terheléssel.

Megbízó: KDT VIZIG

A Kis-Balaton védőrendszer Hídvégi-taván a C, N és P forgalom vizsgálata (1992-1994): Összefoglaló jelentés. - ÖkoTech Kft, 1995, 43 oldal, 23 ábra, 21 táblázat)

Összefoglalja a Kis-Balaton Hídvégi-taván az 1992-1994 időszakban elvégzett anyagforgalmi vizsgálatok eredményeit. Mennyiségi becslést tesz a szénforgalom (primer produkció, bakteriális produkció, metán és szén-dioxid képződés), a nitrogénforgalom (nitrifikáció, denitrifikáció, nitrogénkötés, nitrogénfelvétel) és a kénforgalom (szulfid képződés) és a foszfor forgalom (P felvétel, adszorpció) főbb folyamataiban áramló anyag mennyiségekre, és azokat összehasonlítja a külső terheléssel.

Megbízó: KDT VIZIG

Hydrobiological investigations on GUANABARA BAY, RJ, Brasil (1997)

The work was based on the previously collected data and information from the bay and additional data collection in order to develop water quality management model for Guanabara Bay which will be useful in planning the water quality management of other bays like Sepatiba Bay. The objectives of the work were the followings:

• To support the mathematical modeling work with data and information on nutrient cycles in the bay (phosphorus, nitrogen, carbon and oxygen).
• To analyze the phytoplankton dynamics in the bay with special reference to cyanobacterial blooms (causes and consequences, long-term, seasonal and spatial changes).
• To analyze the mass balance and in-bay cycles for the more important nutrients (nitrogen and phosphorus, transformation and transport processes, fluxes).
• To determine the past, present and possible future nutrient limitation in the bay and analyze the spatial and (if it is possible) seasonal changes.

Client: World Bank

A balatoni fitoplankton biomasszájára és struktúrájára ható környezeti tényezők vizsgálata. - VITUKI, 1989 - p: 42, t: 20, á: 24, 1990 - p: 49, t: 19, á: 29.

A fitoplankton tömegére és szerkezetére ható környezeti tényezők terepi és laboratóriumi vizsgálata különös tekintettel a cianobaktérium tömegprodukciók kialakulására: a.) A nyári cianobaktérium dominancia, és a pikoalgák egyedszáma erős nyári csökkenésének okai; b.) Az egyes algafajok között megnyilvánuló kompetíciós kölcsönhatások elemzése a fontosabb környezeti tényezők (elsősorban a tápanyag ellátottság) hatásának laboratóriumi vizsgálatával baktériummentes tenyészetek felhasználásával kemosztátban, ill. turbidosztátban; c.) Egyes fontos cianobaktérium élettani vizsgálatok a természetben lejátszódó jelenségek jobb megértéséhez. A kutatásban részt vettek a KDT KÖVIZIG, Székesfehérvár, és az MTA Szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézete munkatársai. A téma csatlakozik az ágazati kutatási program egyéb balatoni és kis-balatoni vízminőségi kutatási témáihoz.

A Balaton vízszint-szabályozásának ökológiai-hidrológiai felülvizsgálata VITUKI, 1989 - p: 93, t: 12, á: 18.

A vízmérleg elemei közül a balatoni hozzáfolyás és vízkivétel, valamint a vízeresztés közeljövőben várható változásával kapcsolatos környezeti hatáselemzés, az esetleges vízszintemelés ökológiai-hidrológiai összefüggéseinek és a Balatonból levezetendő és a Sió beruházási alapjául szolgáló mértékadó vízhozamok felülvizsgálata, a Sió tényleges emésztőképességének mérése, valamint javaslattétel a Sió zsilip üzemelési utasításának vízminőség-védelmi megalapozásához. A téma kidolgozásában részt vettek a Közép-dunántúli VIZIG dolgozói.

Anyagforgalmi vizsgálatok a Dunakiliti-tározó várható trofitási viszonyainak elemzésére (Gulyás Pállal, Németh Józseffel, Pesti Gézával, Somlyódy Lászlóval és Szabó Zsuzsával), VITUKI, 1989 - p: 116, t: 19, á: 16.

Meglévő hidrológiai, meteorológiai és vízminőségi adatok anyagforgalmi szempontú értékelése, valamint helyszíni és laboratóriumi célvizsgálatok eredményei alapján a Dunakiliti-tározó eutrofizálódásának becslése, a tározó biológiai anyagforgalmi folyamatainak minőségi és mennyiségi leírása. A munka a GNV várható vízminőségi hatásaival anyagforgalmi megközelítéssel foglalkozó korábbi témabeszámolókra épült, de számos újszerű elemet is tartalmaz. (A munkában részt vettek még a Haltenyésztési Kutatóintézet /Szarvas/, az MTA Szegedi Biológiai Központ /Szeged/ és az ÉDUKÖVIZIG /Győr/ munkatársai.)

2. Vízgyűjtő management

Általér Vízgyűjtő Helyreállítási Program, ÖkoTech Kft, 1993 - p: 101.

Az 521 km²-es Általér vízgyűjtője az elmúlt évtizedek urbanizációs, iparosítási és intenzív mezőgazdasági fejlesztéseinek eredményeképpen degradálódott, és jelenleg súlyos környezetvédelmi problémákkal küzd. A vízgyűjtőn levő, korábban nagy idegenforgalmi jelentőségű, 2 km²-es tatai Öreg-tó vízminősége fürdésre alkalmatlan. Tata város önkormányzata megbízta a SEMCOR Európa Kft-t az Általér Vízgyűjtő Rehabilitációs Program kidolgozásával, mely műszaki, intézményi, marketing és finanszírozási elemeket tartalmaz. Az ÖkoTech Kft. alvállalkozóként felelős volt a program műszaki részének kidolgozásáért. A programban ismertették a vízgyűjtő népességének, iparának, mezőgazdaságának, és környezeti állapotának jelenlegi helyzetét, bemutatták a környezetvédelmi intézményi és jogi hátteret. Felvázolták a 2010-ig tartó jövőképet a program nélkül és a program megvalósulása esetén. Meghatározták a vízminőségi célállapotokat az Általér mentén a különböző jellegű vízhasználatok tükrében. A kritikus vízminőségi és vízmennyiségi gondok megoldására megoldás kombinációkat dolgoztak ki. Akcióprogram keretébe foglalták a vízgyűjtőn elvégzendő beavatkozásokat, meghatározták azok költségét és várható hatását. Elemezték a műszaki program megvalósításához szükséges intézményi, jogi és finanszírozási kereteket és a szükséges változtatásokat. A munka eredményeképpen létrejött az Általér Vízgyűjtő Önkormányzati Szövetség, mely a program megvalósítását végzi a jövőben.

Megbízó: SEMCOR Európa Kft.

Víz-, üledék- és hidrobiológiai vizsgálatok a Dunán, a mellékvízfolyásokon, a mellékágakon (Zotter Katalinnal, Gulyás Pállal és László Ferenccel), VITUKI, 1989 - p: 152, t: 35, á: 23, 3 mell.

A mikroszennyezők és a mikrobiológiai mutatók víz-üledék rendszerben való vizsgálata, vízhozamhoz kötött vízminőségi állapotfelmérés. A GNV partszűrésű vízbázisokat érintő hatásainak vizsgálata: a vizsgált Duna-szakaszon várható nehézfém-transzport módosulás, a partszűrésű vízbázisokon esetleg bekövetkező nehézfém remobilizáció kialakulásának feltételei. A fito- és zooplankton állomány mennyiségi és strukturális feltárása, makro zoobentosz vizsgálatokkal kiegészítve. A Duna jelenlegi hidrobiológiai állapota, s annak a vízjárással való kapcsolata. Egy-egy dunai algafaj élettani tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálata alapján az adott faj ökológiai szerepére következtetnek.

A Duna és a Szigetköz partszűrésű vízbázisaival, felszín alatti vízkészletével és biológiai anyagforgalmával kapcsolatos kutatások (Somlyódy Lászlóval, Bakonyi Péter, Liebe Pállal és László Ferenccel), VITUKI, 1991.

1./ Vízminőségi és tápanyagforgalmi modellek fejlesztése és alkalmazása a Duna hazai szakaszára - A szabadfelszínű természetes és mesterséges vízfolyásokban, sekély tavakban és tározókban végbemenő biokémiai, kémiai folyamatok, vízminőség változásra gyakorolt hatásainak leírását lehetővé tevő matematikai modellek felírása; a hazai vízminőség-szabályozási eszköztár bővítésének megalapozása, kiindulva a már jelenleg is rendelkezésre álló hazai kutatási eredményekből, vízminőségi adatbázisból és a külföldön felhalmozott ismeretanyagból (Bakonyi Péter) 2./ A Duna és a Szigetköz anyagforgalmi vizsgálata - A Szigetköz térségében a Duna, a mellékágak és holtágak vízminőségét alapvetően befolyásoló fontosabb biológiai anyagforgalmi folyamatok mérése és mennyiségi leírása (Szilágyi Ferenc) 3./ Partszűrésű vízbázisok szennyezőanyag eltávolítási hatásfokának vizsgálata - A partszűrésű rendszer jellemző pontjain vett vízminták elemzése, laboratóriumi adszorpciós kísérletek. 4./ A Szigetköz felszín alatti vízkészleteinek vizsgálata - A kitermelhető felszín alatti vízkészletek, kitermelési feltételeik és védelmük környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok figyelembevételével; a talajvízháztartás, a szivárgási-, és transzportfolyamatok matematikai szimulációja, vizsgálata; a meglévő földtani, vízszint észlelési és vízminőség vizsgálati adatok áttekintése alapján kiegészítő vizsgálatok tervezése; kiegészítő vizsgálatok végzése (mintegy 100 db figyelő- és termelő-, talaj- és rétegvíz kúton mintavétel és környezeti izotóp és vízkémiai vizsgálat; a szigetközi kavicstest szivárgáshidraulikai és transzportmodelljének fejlesztése a meglévő és az 1991. évi kiegészítő vizsgálatokkal kapott adatok és a modellezés eredményeinek összevetése, a modell validációja, különös tekintettel a kavicstest anizotrópiájára és a Duna, valamint mellékágaival való hidraulikai kapcsolatokra; a kitermelhető készletnek megfelelő nagyságú vízkivétel hatásának ellenőrzése a modellel első közelítésben (Liebe Pál).

Szakvélemény a szigetközi mellékágak vízpótlásának megoldásához a szlovák "C" változattal kapcsolatban (Liebe Pállal, Maginecz Jánossal, Mayer Istvánnal, Rákóczi Lászlóval, Starosolszky Ödönnel és Szepessy Györggyel), VITUKI, 1992 - p: 30.

A vízpótlás érdekében szükséges 100 m³/s biztosításához szóba jöhető változatok előnyeinek és hátrányainak, valamint szükségállapotbeli alkalmasságuknak elemzése; a változatok fő paramétereinek számszerűsítése és hatásuk becslése; a mellékágrendszernek a talajvíztükörre gyakorolt hatásának elemzése.

A Duna és a Szigetköz partszűrésű vízbázisaival, felszín alatti vízkészletével és biológiai anyagforgalmával kapcsolatos kutatások (Liebe Pállal, Deseő Évával, Hock Bélával, Jolánkai Gézával, László Ferenccel, Maginecz Jánossal és Szél Sándorral) VITUKI, 1992 - p: 20.

A dunai parti szűrésre vonatkozó ismeretek összefoglaló értékelése a Rajka-Budapest szakaszon kiegészítő üledék szennyezettség vizsgálatok elvégzésével; a szigetközi kavicstestben lévő vízkészletre vonatkozó mennyiségi és minőségi ismeretek szintetizáló bemutatása, kiegészítő terepi vizsgálatokkal (in situ anizotrópia mérések, izotóp- és vízkémia vizsgálatok) mennyiségi és minőségi modellezéssel; a Duna és a szigetközi mellékágak biológiai anyagforgalmának elemzése szintetizáló értékelése, kiegészítő jellegű terepi mérésekkel; a Duna hazai szakaszára vonatkozó tápanyagforgalmi modell továbbfejlesztése; a magyar szlovák Duna-szakasz hidrológiai és vízminőségi viszonyainak összefoglaló értékelése.

Water quality management and legislation in Hungary - A river basin approach: The Zala River Case Study- 1996 (Dr. Koncsos Lászlóval)

Elemzi a Zala folyó vízgyűjtőjén lehetséges vízminőség-szabályozási beavatkozásokat. A REWARD modell segítségével vizsgálja a különböző vízminőség-szabályozási alternatívákat hatás és költség szempontjából. Vizsgálja a műszaki célok eléréséhez szükséges közgazdasági és jogi szabályozási alternatívákat. Az esettanulmány tapasztalatai az országos szabályozás átdolgozásában hasznosulnak.

Megbízó: DHV Magyarország Kft

Water quality management and legislation in Hungary - A river basin approach: The Szeged Case Study- 1996.

Elemzi Szeged területén lehetséges vízminőség-szabályozási beavatkozásokat. Vizsgálja a különböző vízminőség-szabályozási alternatívákat hatás és költség szempontjából. Elemzi a műszaki célok eléréséhez szükséges közgazdasági és jogi szabályozási alternatívákat. Az esettanulmány tapasztalatai az országos szabályozás átdolgozásában hasznosulnak.

Megbízó: DHV Magyarország Kft

3. Távérzékelési alkalmazások

Landsat űrfelvételek, és MKF-6-os légifelvételek alkalmazhatósága egyes környezetvédelmi feladatok megoldására Somogy megyében, VITUKI, 1984 - p: 22, t: 20, á: 2.

Somogy megye északi részéről készült Landsat űr- és MKF-6-os légifelvételek hasznosíthatóságának vizsgálata során megállapították, hogy az 1981. július 2-án készült MKF-6-os légifelvételek csak a vízminőség távérzékelésére alkalmasak, arra is csak korlátozott mértékben. A Landsat felvétel kis felbontóképessége miatt illegális szennyvízürítő helyek azonosítására nem használható, de az a Balaton vízminőségének távérzékelésére kitűnően alkalmas. A felvétel denzitás adatai és egyes vízminőségi jellemzők között szoros kapcsolatot mutattak ki.

Analysis of land use/land cover change in Szigetköz area since construction of the Gabcikovo Barrage System. - Szakértő, 1996, (Dr. Horváth Lajossal, Dr. Büttner Györggyel és Dr. Scot Smith-szel)

Bemutatja a Szigetköz morfológiai, geológiai, hidrogeológiai, társadalmi-gazdasági jellemzőit. Elemzi a Duna elterelés hatására bekövetkezett változásokat a Szigetközben. Az 1992-1994 időszakban készült űrfelvételek segítségével vizsgálja a területen bekövetkezett, és a Duna elterelésének tulajdonítható földhasználati és -fedettségi változásokat.

Megbízó: Amerikai-magyar Közös Kutatási Alap

4. Vízkezelési technológiák

A BVK-ban keletkező szennyvizek ammónium-ion tartalmának csökkentése, VITUKI, 1985 - p: 35, foto: 1, t: 10.

Laboratóriumi és félüzemi kísérleteket végeztek a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) nagy ammónia tartalmú szennyvizével az általuk kifejlesztett katalizált klórozásos ammóniaeltávolító eljárás adaptációjához. Elemezték a módszer hatékonyságát, esetleges káros következményeit, beilleszthetőségét a gyár szennyvíztisztító rendszerébe, és az eljárással elérhető tisztítási költség megtakarítást.

Házi szennyvizek tisztítása természetes rendszerekben - 1993. pp. 108. (szakértői tanulmány)

A világon működő természetes szennyvíztisztító rendszerek áttekintése, csoportosítása, főbb működési jellemzőinek (befolyó szennyvíz és tisztított szennyvíz minősége, hatásfok, élettartam, közegészségügyi jellemzők, költségek). A természetes szennyvíztisztítási eljárások összehasonlítása az eleveniszapos technológiával, és értékelésük aszerint, hogy azok milyen mértékben tudják kiváltani a hagyományos technológiákat a volt szocialista országokban.

Megbízó: Világbank

A szügyi gyökérzónás szennyvíztisztító próbaüzemének értékelése és a telep végleges üzemeltetési utasításának kidolgozása - ÖkoTech Kft., pp. 44, 27 ábra, 24 táblázat)

Áttekinti a természetes szennyvíztisztítási módszereket, elemzi azok működési jellemzőit. Bemutatja a szügyi természetes szennyvíztisztító telepet, elemzi a kétéves próbaüzemtapasztalatait. Javaslatokat tesz hasonló telepek tervezése esetén a szükséges módosításokra.

Megbízó: Szügy Községi Önkormányzat

5. Szűrőmező management

A Kis-Balaton védőrendszer téli vízminőségi állapotának vizsgálata, VITUKI, 1986 - p: 30, t: 4. á: 19.

A téma keretében végzett munka célja volt a Kis-Balaton védőrendszer 1985-ben üzembe lépett I. üteme mellett létesült vízminőség védelmi laboratórium beüzemelése, és a tározó téli tápanyag visszatartásának vizsgálata. Hat héten keresztül napi gyakoriságú méréseket végeztek a tározó öt mintaterületén kb. 25 vízminőségi komponensre. A mérések eredményeiből adatbázist készítettek, és számítógépes értékelést végeztek a vízminőség rövid idejű és térbeni változékonyságára, valamint a tározó növényi tápanyag eltávolítási hatásfokára vonatkozóan.

A Kis-Balaton védőrendszer kémiai, biológiai és anyagforgalmi vizsgálata (Somlyódy Lászlóval és Koncsos Lászlóval), VITUKI, 1986 - p: 150, t: 100, á: 50, 1987 - p: 50, t: 22, á: 17, 1988 - p: 179, t: 23, á: 33, függ.

A Kis-Balaton védőrendszer Hidvégi-taván végzett hidrológiai, hidaulikai és hidrobiológiai kutatások 1987. évi eredményei, és javaslatok a Hídvégi tó üzemeltetésére és további kutatási feladataira vonatkozóan. Elemezték a tó vízmérlegét és a műtárgyak hitelesíthetőségét. A tartózkodási idő megállapítására számítási módszert fejlesztettek ki. Becsülték a különböző tápanyagformák negyedéves és éves eltávolítási hatásfokát. A tápanyag eltávolítás mechanizmusának leírására az anyagmegmaradás és a folyadékmozgás egyenletein alapuló modellt fejlesztettek ki. Értékelték a tó talajkémiai, vízkémiai jellemzőit, valamint a különböző élőlénytársulások mennyiségi és minőségi viszonyait. A tápanyagforgalom (N és P ciklus) egyes részfolyamatainak újabb vizsgálati eredményei.

A velence-tavi madárrezervátum szűrő és tápanyag visszatartó szerepének vizsgálata

A velence-tavi madárrezervátum rekonstrukciós vizsgálata (Mándoki Monikával) VITUKI, 1989 - p: 55, t: 14, á: 3.

Természetes anaerob rendszerben (nádas, úszóláp, anaerob kisvizek) a tápanyag akkumuláció és a tápanyag eltávolító folyamatok aktivitásának elemzése, valamint a szukcesszió lassítása szempontjából fontos folyamatok és beavatkozási lehetőségek meghatározása. Üledékminőségi felmérés az egész tóra vonatkozóan, valamint a madárrezervátum elöregedett és feltöltődött úszólápjainak rekonstrukciójára, az iszap hasznosítására vonatkozó javaslattétel.

6. Éghajlat változás

Az éghajlatváltozás várható hatása a felszíni vizek minőségére.- 1992, Vituki Consult Rt. (Dr. Gelecsér Péterrel), (29 old., 16 táblázat, 18 ábra)

A MINQUAL egyensúlyi kémiai modell adaptálása a Balatonra, a Velencei-tóra és a Csórréti-tározóra, valamint a kanadai Jack-tóra. A modell kalibrálása laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. A fenti vizek szervetlenszén rendszerének elemzése a modell segítségével a várható hőmérséklet és szén-dioxid parciális növekedés hatására.

Megbízó: OTKA Iroda

Az éghajlatváltozás várható hatása a felszíni vizek minőségére - Összefoglaló jelentés. - 1993, Vituki Consult Rt., (Varga Györggyel és Pappné Urbán Judittal), (26 old., 19 táblázat, 28 ábra)

Jellemzi a klímaváltozás lehetséges hatásait tavakban és tározókban. Bemutatja az éghajlatváltozás hatását sekély tavak egyes vízháztartási jellemzőire és vízminőségére a Balaton adatsorainak elemzésével (meteorológiai, hidrológiai és vízminőségi adatok).

Megbízó: OTKA Iroda

Az éghajlatváltozás várható hatása a felszíni vizek minőségére - Összefoglaló jelentés. - 1994, Vituki Consult Rt., (Dr. Gelencsér Péterrel, Varga Györggyel és Pappné Urbán Judittal), (27 old., 5 táblázat, 12 ábra)

A MINQUAL egyensúlyi kémiai modell adaptálása a Balatonra, a Velencei-tóra és a Csórréti-tározóra, valamint a kanadai Jack-tóra. A modell kalibrálása laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. A fenti vizek szervetlenszén rendszerének elemzése a modell segítségével a várható hőmérséklet és szén-dioxid parciális növekedés hatására. Elemzi az éghajlatváltozás hatását sekély tavak egyes vízháztartási jellemzőire és vízminőségére.

Megbízó: OTKA Iroda

Az éghajlat változás hatása tavak és tározók szervetlenszén rendszerére. - ÖkoTech Kft, 1994 (72 oldal, 26 ábra, 9 táblázat), (Dr. Gelencsér Péterrel)

A MINQUAL egyensúlyi kémiai modell adaptálása a tíz különböző vízminőségű és területi elhelyezkedésű tóra. A modell kalibrálása. A fenti vizek szervetlenszén rendszerének elemzése a modell segítségével a várható szén-dioxid parciális növekedés hatására.

Megbízó: International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg,Austria

7. Környezeti hatásvizsgálatok

Az Ostorosi-tározó vízminőség-védelmi hatástanulmánya. - Szakértői jelentés, 1990. (15 old., 7 táblázat), (Mándoki Monikával és Dr. Szabó Zsuzsával)

Ismerteti a létesítés előtt álló Ostorosi-tározó főbb geográfiai, morfológiai és hidrológiai tulajdonságait. Bemutatja a vízgyűjtőn levő főbb szennyező forrásokat és elemzi a tározó várható vízminőségét.

Megbízó: Vitukinvest Kft.

A mártélyi Tisza-holtág vízminõség-védelmi hatástanulmánya. - Szakértői tanulmány, pp. 22

Ismerteti a mártélyi Holt-Tisza főbb geográfiai, morfológiai és hidrológiai tulajdonságait. Bemutatja a vízgyűjtőn levő főbb szennyező forrásokat és elemzi a holtág vízminőségét. Becsüli a holtág terhelhetőségét és szabályozási javaslatokat tesz a vízminőség javítására.

Megbízó: Vitukinvest Kft.

A budajenői BIOGEST szennyvíztisztító telep hatástanulmánya. - ÖkoTech Kft., 1994, (Szél Sándorral), (24 old., 8 táblázat, 28 ábra)

Jellemzi a Budajenői-patak vizének hidrológiai viszonyait, vízminőségét, a vízgyűjtőn levő szennyező forrásokat. Bemutatja a Biogest telepet (létesítés előzményei, tisztítás technológia, beérkező és elfolyó szennyvíz minősége, hatásfokok). Terhelhetőség modellszámításokat végez a patakra vonatkozóan.

Megbízó: S+H Biogest Kft

A Keszthelyi-öbölben végzett lepelkotrás hatásának vizsgálata. - ÖkoTech Kft, 1993 (34 oldal, 10 ábra, 21 táblázat), 1994 (36 oldal,35 táblázat, 12 ábra), 1995 (49 oldal, 44 ábra, 27 táblázat, Függelék)

A kotrás előtti, kotort és a kontrol területek összehasonlítása kémiai üledékminőség szempontjából, különös tekintettel a felső, eutrofizálódás szempontjából legfontosabb rétegre. A lekotort réteg vastagságának ellenőrzése radioizotópos módszerrel. Az üledékmozgásra vonatkozó fizikai és modellezési információk összegyűjtése, ezek alapján az iszapcsapdák adatainak értelmezése az ülepedés és az üledékkúszás mértékére vonatkozóan. Az üledék spóratartalmának vizsgálata, és az adatok alapján a kotrás hatékonyságának, várható vízminőségi hatásának megítélése.

Megbízó: KDT VIZIG

A tisztított szennyvíz hatása a Keleti-Sikota nádasmező só- és tápanyagforgalmára. - ÖkoTech Kft, 1994 (45 oldal, 6 ábra, 27 táblázat)

Bemutatja a nádastavas szennyvíztisztítás módszerét. Mennyiségi és minőségi szempontból elemzi az agárdi szennyvíztisztító telep elfolyó szennyvizét. Becsüli a Keleti-Sikota tápanyagterhelését. Elemzi a Keleti-Sikota víz- és üledékminőségét, fito-és bakterioplanktonját és makrofiton állományát. Javaslatokat tesz a terület vízpótlásának szennyvízzel történő megoldására vonatkozóan.

Megbízó: KDT VIZIG

A fenékküszöb várható vízminőségi hatása a Duna és a Szigetköz felszíni vizeiben. - Szakértői jelentés, 1994 (21 oldal, 24 ábra, 8 táblázat), (Szél Sándorral)

A Dunára kifejlesztett összekapcsolt hidrodinamikai és vízminőségi modell segítségével azt vizsgálták, hogy a fenékküszöb beépítése miatt a Duna szigetközi térségében várhatóan hogyan változnak meg a vízminőségi viszonyok., és ezek a változások hogyan hatnak a Bajáig tartó Duna-szakaszra.

Megbízó: VITUKI II. Intézet

A szivattyús vízpótlás várható vízminőségi hatása szigetközi mellékágakban. - Szakértői jelentés, 1994 (23 oldal, 17 ábra), (Szél Sándorral és Dr. Gáspár Csabával)

A Dunára kifejlesztett összekapcsolt hidrodinamikai és vízminőségi modell segítségével azt vizsgálták, hogy a szivattyús vízpótlás miatt a Duna szigetközi térségében várhatóan hogyan változnak meg a vízminőségi viszonyok., és ezek a változások hogyan hatnak a Bajáig tartó Duna-szakaszra.

Megbízó: VITUKI II. Intézet

Az elektromos szivattyús vízpótlás várható vízminőségi hatása szigetközi mellékágakban. - Szakértői jelentés, 1994, (Szél Sándorral és Dr. Gáspár Csabával)

A Dunára kifejlesztett összekapcsolt hidrodinamikai és vízminőségi modell segítségével azt vizsgálták, hogy a elektromos szivattyús vízpótlás miatt a Duna szigetközi térségében várhatóan hogyan változnak meg a vízminőségi viszonyok., és ezek a változások hogyan hatnak a Bajáig tartó Duna-szakaszra.

Megbízó: VITUKI II. Intézet

A gabcikovo-nagymarosi vízlépcső rendszer hatása a Duna vízminőségére (Németh Józseffel és Bitskey Józseffel), VITUKI, 1982 - p: 20, á: 1.

Módszertan, mintavételi helyek kiválasztása (Szigeti-Duna 2 helyen, Ásványi-ág csónakkikötő, Bagoméri-ág, Duna a Medvei-hidnál). - Módszertan: bakterioplankton fiziológiai csoportok szerint, táptalajreceptek, fitoplankton, a-klorofill, a-feofitin meghatározás.

A Monaco Kft két kavicsbánya tavának vízminőség-szabályozási hatástanulmánya. - ÖkoTech Kft, 1995 (Dr. Somlyódy Lászlóval, Dr. Kollár Györggyel és Dr. László Ferenccel), (68 oldal, 17 ábra, 17 táblázat)

Jellemzi a Monaco Kft kavicsbánya tavait, a környezet felszín alatti vizeinek minőségét és áramlási viszonyait. Meghatározza a tavak kívánatos vízminőségét. Áttekinti a tavak vízminőség-szabályozásának lehetőségeit. Javaslatot tesz a beavatkozási stratégiára vonatkozóan (műszaki megoldás, sorrendiség, ütemezés, költségelemzés, várt vízminőségi hatás, tartósság, terhelhetőség).

Megbízó: Monaco Kft.

A velence-tavi műszaki beavatkozások vízminőségi hatásvizsgálata VITUKI, 1988 - p: 83, t: 12, á: 15, függ.

A Velencei-tó és vízgyűjtője főbb jellemvonásai, a vízgyűjtő társadalmi-gazdasági fejlődése, az utóbbi két évben a tavon végzett hidrobiológiai kutatás, a műszaki beavatkozások típusai, technológiája, mértéke és területi eloszlása. Az elmúlt 15 év vízminőségi-hidrobiológiai változásai és azok kapcsolata a beavatkozásokkal. A Velencei-tó vízminősége jelentős mértékben javult, a trofitás felére, a víz átlátszósága harmadára, kémiai oxigénigénye kb. 20 százalékkal csökkent. A beavatkozások vízminőség javító hatása a nagy tápanyag és szervesanyag tartalmú üledék eltávolításának, a nádkotrásokkal javított vízkeveredési viszonyoknak tulajdonítható.

8. Víz Keretirányelv

Az Eu Víz keretirányelv bevezetésével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok (projektvezető), ÖkoTech Kft, 2001.

 A VKI referencia jellemzőivel kapcsolatos REFCOND útmutató értékelése (projektvezető), ÖkoTech Kft, 2002.

 Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelve hazai bevezetésének tudományos és módszertani megalapozása a felszíni vizek terhelhetősége és a vízminőségi célállapot szempontjából (projekt résztvevő), ÖkoTech Kft, 2000, Megbízó: BME

 Az EU VKI szerinti ökológiai minősítés kérdései (projektvezető), BME, 2002-2005.Megbízó: KvVM-MTA

 Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembevételével (BME projekt manager), BME, 2004-2006.Megbízó: Oktatási Minisztérium (OMFB)

 Az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő módszertan kidolgozása a Balaton ökológiai állapotának meghatározására (projektvezető), BME, 2005., Megbízó: KvVM

 EU útmutatók ismertetőinek készítése, módszertan összeállítása (projektvezető egyéni vállalkozásban), 2004

Megbízó: Vituki Rt

 Természetes tavak tipológiájának és specifikus referencia-viszonyainak jellemzése (projektvezető), egyéni vállalkozó, 2004

Megbízó: Vituki

 Referencia helyek jellemzése, passzportok véglegesítése (projektvezető), egyéni vállalkozó, 2004

Megbízó: Vituki